AlzOn+ vér alapú vizsgálat az Alzheimer-kór kockázatának korai felismerésére

A vérvételt megelőző 6 órában ne étkezzen, és kizárólag vizet fogyasszon, ám azt lehetőség szerint bőven. A vérvételt megelőzően kérjük, kerülje a dohányzást, az alkohol- és koffeintartalmú italok, élelmiszerek fogyasztását, valamint a megerőltető fizikai és sporttevékenységeket.

A vizsgálat egy jól ismert, régóta alkalmazott módszeren alapul, amelynek kivitelezése és az eredmények értelmezése nagy szaktudást, tapasztalatot és precizitást igényel. Az AlzOn+ Alzheimer-kór vizsgálat az ún. oligomerizált β-amyloid fehérje szintjének megállapítására szolgál. A β-amyloid fehérje minden ember szervezetében jelen van, ám akkor jelent problémát, ha kórosan megváltozik a szerkezete, ami a neuronok (idegsejtek) károsodásához és pusztulásához vezet az agyban, kiváltva az idegrendszeri, viselkedési és kognitív hanyatlást. A genetikailag érintettek számára pedig ez a teszt egy nagyon jó eszköz arra, hogy tisztában legyenek vele, ha a közepes vagy a magas kockázati csoportba tartoznak, hogy minél tovább tünetmentesek maradhassanak.

Korábban az Alzheimer-kór diagnosztizálása invazív és költséges eljárásokkal történt. Az egyik lehetőség az ún. gerincvízvétel, amely fájdalmas, illetve veszélyes lehet, és nem minden esetben reprodukálható. Egy másik lehetőség a képalkotó eljárások alkalmazása, mint az MRI, ami azonban csak a betegség előrehaladott stádiumában képes kimutatni az agyi károsodásokat. A korai szűrésre és megelőzésre most először nyílik lehetőség az oligomerizált β-amyloid fehérje jelenlétét és mennyiségét vizsgáló AlzOn+ tesztnek köszönhetően.

A teszt alacsony, közepes és magas kockázati kategóriába sorolja az eredményeket.

Az alacsony kockázati szint esetében elegendő 2-3 évente ismételni a vizsgálatot, vagy a tünetek jelentkezésekor azonnal.

A közepes kockázatú pácienseknek fontos az egészségtudatos életmódra váltás, a háttérbetegségek kivizsgálása és kezelése, majd 1 év múlva javasolt egy újabb szűrővizsgálat.

Amennyiben a kockázati szint magas, mindenképpen szükséges további neurológiai szakorvosi kivizsgálás a pontos diagnózis felállításához.

Az Alzheimer-kór progresszív idegrendszeri betegség, és egyben a hetedik leggyakoribb halálok a világon, ami az érintetteknél memóriazavarokat, kognitív hanyatlást és viselkedési változásokat okoz. Jelenleg világszerte mintegy 55 millió ember szenved demenciában, amelyet 60-70%-ban az Alzheimer kór okoz. Az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re megduplázódhat. Magyarországon az Alzheimer-kór körülbelül 200 ezer embert érint, de az új esetek száma folyamatosan növekszik. A betegség pontos oka nem ismert, de genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszhatnak a kialakulásában.

A korai diagnózis kulcsfontosságú lehet az érintettek számára. Nem mindegy ugyanis, hogy 10-15 évvel a tünetek megjelenése előtt, vagy már egy-egy súlyos tünettel, szövődménnyel, az Alzheimer-kór által okozott nagyfokú agykárosodással együtt szembesül valaki a betegség jelenlétével. Kutatások bizonyítják, hogy ha az Alzheimer-kórral küzdő betegek aktívan mozognak, szellemi munkát végeznek, és karbantartják a vércukrot, koleszterint, vérnyomást, máj-és veseműködést, valamint az ionháztartásukat, akár évekig, évtizedekig is megőrizhetik szellemi fittségüket. Továbbá ennél a betegségnél használt mai gyógyszerek és terápiák is jóval hatékonyabban működnek azoknál, akiket korábban diagnosztizáltak.